- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Radmer települését a jelzéseket követve beton- majd dózerúton hagyjuk magunk mögött - itt indulás előtt kisboltban tudjuk feltankolni készleteinket. Az indulást követően nagyjából 2 kilométerünk van, hogy ráhangolódjuk és bemelegítsünk az előttünk álló szakaszra, mert kb ekkor kezd meredekké válni a terep.
Kezdetben köves, enyhén benőtt erdészeti úton kapaszkodunk felfele, balunkon az éjszakai esőtől bővízű és hangosan morajló hegyipatakkal, majd ez fokozatosan válik keskeny ösvénnyé.
Nagyjából 3 kilométer megtétele után a patak mentén húzódó ösvény úgy tűnik megszűnik, ám csak annyi történik, hogy utunkat jobbra, meredeken felfele kapaszkodva kell folytatnunk. A minket körbevevő erdő innen kezd igazán mesevilágba illően kinézni. Vastag mohák, vállig érő páfrányok, orchideák, szamócák, szedrek, gombák és további élénkzölden burjánzó növényzet vesz körbe minket. A madárcsivitelésbe a patak zúgása, és a szellő fák közötti susogása keveredik... Bárhol, ahol találunk pihenésre alkalmas kis helyet, üljünk le és szívjuk magunkba ezt a csodálatos helyet!
Ezen mesevilág - és a fárasztó mászás - utunk kb 8. kilométerénél ér véget, amikor kiérünk egy dózerútra, amin jobbra folytatjuk túránkat – immáron lankásabb emelkedőn. Ezen út mentén fogjuk találni a szakasz egyetlen vízfelvételi opcióját, egy hűs és tisztavízű forrást.
A szakasz legmagasabb pontjáig, az 1305 méter magas Radmerhalsra innen még cirka 2 km sétával érkezünk meg – ez egy kilaposodó plató az erdő közepén. Ettől kezdve lejt az utunk, ami végig a völgy aljáig már dózerúton halad. Pár perc elteltével jobbunkon megpillanthatjuk a Ramsaubach völgyét, benne még egyelőre apró pöttyökként látszódó Almokkal, azaz hegyi kocsmákkal.
Kényelmes ereszkedéssel érjük el a völgy alját, ahol mindenképp áljunk meg kicsit szusszanni az egyik Almban. Ezen faházakban a különböző folyadékokon felül valamennyi házi ételt és süteményt is vételezhetünk, amiket érdemes megkóstolni!
A völgyből két módon is leérhetünk a napi szakaszunk végére, Eisenerzbe: ha esik, vagy nagyon erősen meg van erre a lehetőség, érdemes a völgyből kivezető betonúton lesétálni a városba. A másik esetben a jelzést követve az Almok után nem sokkal balra térünk le ösvényre, és azon közelítjük meg Eisenerzet.
Ahogy közeledünk a városhoz, a távolban elénk tárul Közép-Európa legnagyobb külszíni vasércbányájának látványa – ez a lépcsőzetesen lemart hatalmas hegy az Erzberg! A város látképét ezen kívül még az Eisenerzer Reichenstein, a Wildfeld, a Kaiserschild és a Pfaffenstein hegyek sziklatömbjei határozzák meg, az apró kis utcák és azokat szegélyező színes házak mellett.