- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Mielőtt bármi egyéb más tulajdonságával foglalkoznánk, azt javaslom, hogy ne indulj neki egy szép napos hétvégén, mert órákat fogsz sorban állni a létráknál. Vagy ha nincs más lehetőséged, akkor indulj el reggel 6-7 óra körül, és akkor még megelőzheted a hömpölygő tömeget. Ha pedig ezt a tényt tisztáztuk akkor nézzük a többit!
Nem véletlenül ennyire népszerű, hiszen a maga közel két kilométeres hosszával esszenciálisan felvonultatja mindazt a látványosságot, amit egy ilyen szikla szoros ezen a vidéken tud. Ha ezt a szurdokot láttad, akkor a másik hét sem okoz már meglepetést, persze ez nem azt jelenti, hogy a többit nem kell végigjárni. Sőt kötelező!
Másik vonzereje pedig, hogy nagyon közel van az Erdőalja (Podlesok) turista központhoz, ezért könnyen megközelíthető, ide jutnak el leghamarabb a turisták. Neve magyarra fordítva – bármennyire is meglepő – Száraz Béla szurdok. A száraz arra utal, hogy a patak időnként eltűnik a föld alatt néhol pedig ismét megjelenik. Egyébként kicsit sem lehet száraznak nevezni.
A kemping mellett a zöld jelzésen sétálunk a völgybe, és nagyjából 1,2 km-en keresztül a völgy aljában kavicsos terepen sétálunk befelé. A víznek itt nyoma sincs, pedig följebb igencsak bővizű a patak. Talán éppen innen a száraz elnevezés.
Aztán elérjük az első vízeséseket és létrákat. A víz itt már igencsak jelen van. Az első létrasor egy lépcső szerű létra mellette kapaszkodóként acélsodrony húzódik végig a sziklán. Ez ízelítőnek tökéletes ahhoz, hogy megtapasztaljuk, milyen lehet a többi létra.
Ahogy elérjük a kilépőt, és elkanyarodik a szurdok, máris következik a második létra, amely már sokkal összetettebb, és komoly magasságba jutunk fel rajta. Ez alatt azt értem, hogy a létra tetején egy kis híd szerű rámpa van korláttal, majd utána rögtön egy következő létra, és ez az egész kompozíció felvisz egy vízesés sor tetejére, amelyet közben teljes hosszában láthatunk. A tériszonyt ezen a részen mindenképpen jól csomagoljuk el a zsebünkbe, nem vesszük hasznát.
Ha feljutottunk ennek a sornak a tetejére, akkor egy másfajta szakasz következik. Néhány fából készült lépcsősoron kanyarogva bejutunk egy szűkületbe, ahol a falak egészen összeszűkülnek, 8-10 méteren keresztül nincs egy méter sem a két fal között, van benne egy két rész ahol szinte oldalazva lehet tovább jutni.
Innen kiérve pedig egy látványos széles kör alakú tágulatba érkezünk, ahol a patak kis tavacskát formál. Megkerülve érkezünk az Ablakos-vízezsés létrájához, amely ismét ferde lépcső szerű acélszerkezet, négykézláb, vagy a sodronyokba kapaszkodva juthatunk fel rajta. Nevét pedig arról kapta, hogy a vízesés tetején a létra egy szikla ablakba érkezik, vagyis egy lyukon kell átlépni.
Innen a nagy létrák szakasza véget ér, a folytatásban egy darabon fa lécsőkön haladunk tovább, majd a völgy elveszti szurdok formáját, kiszélesedik, és egy meredekebb erdei ösvényen folytatjuk a sétát felfelé, míg el nem érjük a patak forrását, ami ki van építve, és lehet belőle ivóvizet is nyerni.
Rövid pihenő után megmásszuk az utolsó körülbelül 300 méteres szakaszt és megérkezünk a fennsík peremére. Itt egy fedett turista pihenőt találunk, ahol akár hosszabban is pihenhetünk.
Visszatérni háromféleképpen is lehetséges. A legrövidebb út a piros jelzésen a szakadék peremét követve megy vissza az ösvény Podlesokba. A másik egy hosszabb megoldás, ha útba ejtjük Klastorisko-t vagyis Menedékkövet, ahol van étterem és meg lehet nézni a kolostor romjait is, ez legalább 5 km kitérő. A harmadik megoldás pedig, hogy a fenti pihenőnél biciklit bérelünk és azzal tudunk visszasuhanni az erdészeti úton a Podlesok centrumba. Itt a kemping mellett szintén számos büfé és étterem található.
