Téli túra a Bükk-hegység déli lejtőin Túra

A Téli túra a Bükk-hegység déli lejtőin Túra hossza 20 Km. Az útvonal szintemelkedése 544 m, szintideje 8 Óra, nehézsége Közepes. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

A Bükkben nem csak nyáron lehet túrázni. Télen is lenyűgöző szépségű hegységünk rengeteg látnivalót tartogat a jég, hó és zúzmara szerelmeseinek. Ez az állítás bizonyítható: vessünk csak egy pillantás a képekre!

A túrára az Eger melletti Felsőtárkány településének északi sarkába érkezünk, ahol vagy leparkolunk a kocsival, és busszal megyünk tovább Bükkszentkereszt felé, vagy felautózunk odáig. Aki tömegközlekedéssel érkezik az Miskolc felől próbálkozzon, és Hollóstetőn szálljon le a buszról. Autóval akkor érdemes ide feljönni, ha a túratársak közül valaki leparkol Felsőtárkányban, mert a túra végén nem fogunk tudni visszajutni Hollóstetőre tömegközlekedéssel. A túrát Bükkszentkeresztről is elkezdhetjük, ez esetben az ifjúsági tábor mellett induló kék jelzésen kell elindulni.

Téli túra a Bükk-hegység déli lejtőin ForrÃ¡s: Trekk.hu (c) Nyáry Tamás — Téli túra a Bükk-hegység déli lejtőin

Galériáért katt a képre!

Itiner

1. A jelenlegi leírást ezúttal Hollóstetőtől ismertetjük. A kereszteződésben a buszmegállótól néhány méterre lefelé indulunk a piros jelzésen. Széles makadám úton haladunk lefelé, amely nyáron jelzett bicikli út is. Pár száz méter megtétele után a Hór-völgybe érkezünk, amely túránk nagy részének helyszínéül szolgál. A völgy felső szakaszán a történelmet idéző Gyertyán-völgyi üveghuta maradványaival találkozhatunk. A környéken a szén és mészégetésen kívül üveggyártással is foglalkoztak, ez adta a környéken élők megélhetésének nagy részét. Később az üveg - Európa nagyvárosaiban olcsón előállított - nagy mértékű elterjedésével a környék hutái becsődöltek, majd meg is szűntek, a köveket elhordták és csak maradványok maradtak, amelyekből most látványos szabadtéri kiállítást tekinthetünk meg. Tovább gyalogolva rövidesen a Koporsós víznyelő barlang váltóforrásához érkezünk. A váltóforrás arról nevezetes, hogy aszályosabb időben itt folyik le a csapadék vize a hegy gyomrába, olvadáskor és nagy esők idején viszont megfordul a folyamat és itt tör a felszínre a magasabb területekről beszivárgott víz.

A Hór-völgy egyébként kissé leromlott kövekből kirakott útján viszonylag hamar feljuthatnánk kocsival is a Bükk-fennsíkra, de az út rossz minősége miatt mindkét irányból le van zárva. A jelenleg használatos, sokkal hosszabb és kanyargósabb hegyi utat, amely Felsőtárkányból Répáshuta érintésével érkezik Bükkszentkeresztre, a trianoni ország-feldarabolás után építették, és azért lett olyan hosszú és kanyargós, mert felsőbb utasításra imitálnia kellett elveszett magas-hegységeink szerpentines hegyi útjait.

Galériáért katt a képre!

2. A völgyön tovább ereszkedve elérkezünk a Tebe-réthez, ahol kiszélesedik a lapály, és csapadékosabb időjárás idején időszakos tó alakul ki a mocsaras területen. Van itt egy kulcsos ház is, amellyel szemben az erdő szélen egy forrást is találunk, bár vízhozama sok esetben igen csekély, vízhiány esetén jól jöhet.

3. Tovább ereszkedünk a völgyben és mintegy 7 km megtétele után megérkezünk Akol-lápára ahol irányt és jelzést is váltunk, azonban álljunk meg egy pillanatra, és időzzünk el egy kicsit a „lápa” szó felett.

Ez a kifejezés rengeteg helyen fellelhető a Bükk és az Aggteleki-karszt térképein, nekem is megmozgatta a fantáziámat, hogy mit jelenthet. Sokáig kerestem az internet különböző bugyraiban, mire sikerült rátalálnom a megfejtésre. Nem, bizony nem jelent lápos területet, ahogy azt magam is gondoltam volna a szóalakból, sokkal inkább a hegy lába megnevezés népi megváltozásáról van szó. Tehát a lápa a hegy lábát, vagy oldalát, tövét jelenti és nagyon elterjedt kifejezés ezen a környéken.

4. Jelen esetben is erről van szó, ugyanis itt átkerülünk a kék „L” jelzésre és megkezdjük a kapaszkodást Ódor várához. A másfél km hosszú és 241 méter szintet felvevő emelkedő meglehetősen kemény feladat a túrázó számára még hátizsák nélkül is, ha viszont a zsákunk is a vállunkat nyomja, akkor igazi kihívást jelent a vándorok számára. A tetőre felérve viszont újabb forrás biztosít felfrissülést, majd mindenféle szenvedésért, a vár romjai mellől elénk táruló káprázatos panoráma biztosít kárpótlást. Alattunk terül el az egész völgy teljes hosszában mintegy 15 km-en keresztül, és elláthatunk túránk kiinduló pontjáig is, a fennsík peremére.

Galériáért katt a képre!

5. Pihenés után elkezdünk lefelé ereszkedni a hegy nyugati oldalán, kezdetben a piros „L” jelzésen, majd a Völgy-főház után a piros kereszt jelzésen a Káposztás-lápa és a Barát-völgyi halastavak érintésével érjük el a Tárkányi völgyet, amely már bevezet minket Felsőtárkányba. A túra, a vár alatti rövid, de meredek szakasztól eltekintve szinte végig lefelé megy, lankás, kényelmes útvonal, amit bárki számára ajánlok, aki rendelkezik egy kis gyaloglási, túrázási tapasztalattal.

A túra közepes nehézségű, az elején lankás, később szintesebb szakaszokkal.

Forrás: Nyáry Tamás, azaz az Ügyeletes Nagy Fehér Jelvényes Túravezető Pajtás.... szükségszerű rövidítésben csak egyszerűen Nagyfehér az Equinox Trekking Club nagyvezíre. Kedvence minden, amire fel lehet mászni. Domb, hegy, ferrata, csak a végén legyen kilátás. További túrái: www.trekk.hu