- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Voltál már a Honti szakadékban? Ez a hely legendásan nem ismert! Pedig a több helyen 50 méter magas falak között leginkább a döbbenet lesz úrrá rajtad, mikor végigsétálsz rajta, hogy erről hogyhogy ennyire nem lehet hallani sehol. Pedig nem is kell sokat kutyagolni, szinte a bejáratánál lehet letenni az autót. Mellékesen pedig van a közelben két titokzatos földvár maradvány is. Induljon egy könnyed kalandozás.
Hont települést Rétság felől tudod megközelíteni busszal. Autóval érdemes a faluban leparkolni valahol. A főút mentén ugyan van egy Ifjúsági szálláshely, és mellette egy parkoló, de a tapasztalat azt mutatja, hogy rengeteg kamion megfordul itt, és viszonylag kevés a hely, így biztonságosabb a mellék utcákban megállni. Viszont az ifjúsági szálláshely jó támpont a tájékozódásban, ha az épülettel szemben állunk, akkor a bal oldalán indul a hegy felé egy ösvény, ahol egy kis fatábla mutatja, hogy arra van a szakadék. Ezt kell megtalálnunk.
Ha az ösvény és a táblácska megvan, már nem kell sokat keresni, száz méter után ott is vagyunk a szakadék bejáratánál. Átlépve a patakon a nemzeti park táblája és egy pihenő pad fogad. A tábláról olvashatunk érdekességeket, aztán következik a szurdok. Keletkezését tekintve viszonylag fiatal, mindössze 300 éves. Az 1700-as években egy felhőszakadás mosta ki azt az árkot, ami aztán megváltoztatta a Parassai-völgy patakjának folyását.
A víz ezután itt zubogott lefelé, és a nagy szintkülönbség miatt felgyorsult víz nagy tempóban mosta ki a puha homokkőzetből és agyagból álló falakat, amelyek nem is annyira fiatalok. Ezek a kőzetek a 20 millió évvel ezelőtt itt hullámzó tenger üledékeit rejtik, rengeteg apró kagyló és csigaház kövületeit. Maga a szurdok nem hosszú, pár perc alatt elsétálhatunk a végéig, közben néhány falépcső és még két ismertető tábla segíti utunkat. A szakadék végén pedig egy látványos kis vízesés zárja el az utat, amiről azért elmondható, hogy a Börzsöny egyik legmagasabb vízesése. Innen már nem szabad továbbmenni, sőt a falakra tilos is felmászni, mert nagyon veszélyes a porózus, omladékony szerkezet. Ha körbenéztünk, sétáljunk vissza az ifjúsági szállóhoz, és parkolónál keressük meg a zöld sáv jelzést.
A jelzés rövid meredek szakaszon feljuttat a szakadék peremére, így innen is lenézhetünk, de ne menjünk nagyon a szélére, mert itt is veszélyes, csúszós, morzsalékos a talaj. Helyette inkább keressük meg a kék kereszt jelzést, amely Parassapusztára vezet, és induljunk el rajta. Rövidesen újabb elágazást találunk, ahol a kék háromszög jelzés kezdődik. Ezen tudunk feljutni a közeli dombtetőre, amely a Kukucska-hegy névre hallgat. Egy kissé romos állapotú házikó mellett haladunk el, amely talán erdészház lehetett régen. Aztán egy sziklára kapaszkodva meg is érkezünk a csúcsra, ahol a Hont és Pázmány családok egykori földvára állt valaha. Ebből semmi nem látható már, viszont szép a kilátás a völgyre, ahol a határon túlra is ellátunk.
Rövid pihenő után térjünk vissza a szakadékhoz, és folytassuk a sétát felfelé a zöldön, ahol eljuthatunk a Jelenc-hegyre. Ez a lapos hosszúkás hegy egy 900 méter széles egykori földvár maradványait rejti, amelynek a sáncai felfedezhetőek még. Ásatások során a korát nem lehetett megállapítani, de feltételezhető, hogy őskori. A falak épített magasságából viszont arra következtetnek, hogy ez a vár csak egy ideiglenes épület lehetett, lakóhelyként sosem funkcionált. Talán félbe hagyták az építését. A hegyet körbe járva 3 oldalról is felfedezhetjük a sáncokat, itt egy darabon a kék jelzésen a Kalakocs-völgy fölött haladunk. Végül a Dobogó-hegynél a sárga jelzésen rákanyarodunk az észak-keleti sáncra amely elvezet egészen a Honti-szakadék pereméig. Ennek a hosszú elnyúló sáncnak nem sikerült kideríteni a funkcióját. Minden esetre el lehet rajta gondolkodni, és befejezhetjük a történetet magunk is. Ha autóval érkeztünk, a túra végén érdemes még bekanyarodni a csodatévő Csitári-forrásokhoz is, vagy a forrásokat egybe lehet kötni Drégelyvár meglátogatásával is.
