- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Pogány-kő, Pandúr-kő, Kocka-kő? Mondanak ezek a nevek valamit? Ha még nem, itt az idő, hogy felfedezd a Velencei-hegység geológiai csodáit, a Pákozdi-ingóköveket, ahol a természet szobrászművészete lenyűgöző alkotásokat hozott létre. A több millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység során formálódott gránittömbök különleges látványt nyújtanak. Ez a könnyű terepen, minimális szintkülönbséggel haladó túra ideális választás minden korosztály számára, beleértve a családokat és a kezdő túrázókat is. A bizarr formájú, egymásra dobáltnak tűnő sziklák garantáltan ámulatba ejtenek majd mindenkit. Élvezd a Velencei-tó közelségét és a Velencei-hegység páratlan panorámáját ezen a könnyű, mégis látványos túrán! A hűvösebb téli idő még jót is tesz ennek az útvonalnak, mert a terep nagy mértékben kopár, fák nélküli vidéken vezet, a nyári hőségben nem annyira élvezetes. Ha van egy kis hó, akkor még inkább különleges a hangulata.
Kezdjük a túrát a Hősök terén, hiszen a tanösvény is innen indul. Az út szélén áll a Szent József templom, amely gazdag és évszázadokra visszatekintő történettel rendelkezik. A mai templom egy középkorinak az utódja, melynek szentélye a XIV. században már állt, román stílusban, szikla talapzatra építve. A templom legrégebbi része a szentély, amely a XIV. században épült. Ebből az időszakból máig megmaradtak részletek, mint az egykori sekrestyebejárat és a szószékhez vezető ajtó kőkerete. Ez a középkori eredet adja a templom különleges atmoszféráját. A templom a település történelmének és kulturális örökségének fontos része.
Keressük meg a tanösvény jelzését a templomkert mellett, amely egy zöld falevelet formáz. Észak felé indulunk a Templom közben, majd az Ady Endre utcán haladunk a Bella-patak mentén. Az utca jobbra kanyarodik, az ösvény viszont tovább egyenesen vezet, és megérkezik a Bella-tó partjára. A tavat a patak felduzzasztásával hozták létre, korábban strandként használták. Ma már nem lehet benne fürdeni, és a békalencsés vizet látva kedve se lenne belemenni az embernek, de a partján kényelmes pihenőt tarthatunk. Igaz, még épp csak kicsit több mint 1 km-t tettünk meg eddig. Tovább megyünk a Karácsony-hegyi üdülő övezet házai mellett és keresztezzük a Rákóczi Ferenc utcát, amely a Kalmár tanya felé vezet. Lassan felfelé emelkedünk a domboldalon kezdetben erdős, majd kopár területeken és belépünk a Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület határán.
Lassan felérünk a dombtetőre, közben érdemes visszafelé is tekintgetni, mert a kopár területen a kilátás is egyre tágabban nyílik meg a vidékre és a Velencei-tóra. Az első szikla, amit érintünk, az Izabella-kő, majd nem sokkal később a 235 méter magas dombtetőn a Pogány-kőbe ütközünk. Meglehetősen robosztus szikla kompozíció, több méretes gránit tömb egymás hegyén hátán. Nem nehéz felmászni sem rá, sőt erősen ajánlott, mert innen a legjobb a kilátás a tóra. Ha megmásztuk az összes részét, akkor egy kicsit lefelé haladva az ösvényen 2-3 perc alatt elérjük a Kockakövet, amely az első látványos példája annak, hogy ingókő. Az élén áll, és mégsem elmozdítható. Hogyan jött létre? A 230 millió évvel ezelőtt, vulkáni tevékenység nyomán keletkezett gránit kőzetréteg a vetődések mentén feldarabolódott. A szél és a jég eróziós munkája nem csak a környezet puhább talaját és kőzet rétegeit pusztította le, hanem az összetört tömbök sarkait is lekerekítette. Ezért néznek most úgy ki, mintha elmozdíthatók lennének, mégis szilárdan kapcsolódnak egymásba.
A Kockától egy kicsit visszafelé haladva rátérünk a tanösvény következő szakaszára, amely most a sárga háromszög jelzéssel társul, és egy vékony ösvényen kanyarog lefelé egy bozótosabb területen. Becsatlakozik a zöld jelzés is, aztán egy meredekebb lefelé szakasz után megérkezünk a monumentális Pandúr-kőhöz. Már felül nézetből is nagynak tűnik, de valódi méretét csak akkor látjuk meg, amikor a völgy felé megkerüljük. Egész torony szerű képződmény, amely a felső részén szintén megmászható, de csak óvatosan, mert van honnan leesni. A szikla kellemes pihenési lehetőséget biztosít, kényelmesen el lehet rajta ücsörögni, ha az időjárás engedi, így szuper lehetőség az elemózsia elfogyasztására, hiszen nagyjából a túra felénél járunk. A tömböt megkerülve leereszkedünk a völgybe, és megcsípjük a sárga sáv jelzést. Innen az követi a tanösvényünket. Széles földúton haladunk, amely kerékpárútként is funkcionál. Ezért jobban is kell figyelni a tanösvény jelzést, amely nem sokára tesz egy kitérőt, és a hegyoldalon meredeken felkapaszkodik a Kiscipóhoz. Pontosabban egy újabb sziklához, amely ezt a nevet viseli. Igazából ki is lehet hagyni, de akkor nem lakunk jól a látványával. Tudom, fura a gusztusom, haladjunk is tovább!
A kerülőt befejezve visszatérünk a széles útra, majd 150 méter után megint kanyarodunk egyet hegy felé, és becserkésszük túránk utolsó szikláját, a Gomba-követ. Megállapíthatjuk, hogy ez sem kicsi, bajos lenne a kalapját feltenni még gépekkel is, több tonnát nyomhat. Ha eddig nem jutott volna eszünkbe a hasonlóság, ezt a környéket a magyar Stonehenge-ként is említik, és mostanra már értjük is, hogy miért. Ugyanazt az ösvényt használva megint visszatérünk a fő nyomvonalra, és most már meg sem állunk a faluközpontig. Ha esetleg kevés lett volna ez a kör, át lehet még ruccanni a Velencei-tó partján található Pákozdi pagony vadasparkba, és a mellette található katonai múzeumba és látogatóközpontba. Ha pedig megéheztél, jó választás lehet a Szúnyog-szigeten található Halász csárda, amely ugyanitt található a part szélén.
