- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Tegyünk egy rövid, ámde nagyon vadregényes sétát Csillaghegyen, és látogassuk meg a Róka-hegyi kőfejtőben kialakított tanösvényt. Kanyargós lépcsőkön mászhatjuk meg az egykori bányateraszokat, izgalmas sziklavilágban kalandozva, miközben megismerkedhetünk ennek a lakóházakkal minden irányból körülvett zárt területnek a természetvédelmi jelentőségével. Délelőtti programnak, ebéd utáni sétának is tökéletes, sőt, aki hosszabbat is sétálna, az körbejárhatja az Ürömi tanösvényt is, amely történelmi és építészeti látványosságokat mutat be, főleg lakott területeken kalauzolva.
A Róka-hegy kőbányája az 50-es években fejezte be működését, és 1977-ben kezdték védetté nyilvánítani. A legegyszerűbb megközelítési lehetőség, hogy a Szentendrei hévről leszállunk Csillaghegyen, és felsétálunk ide. Autóval a környező utcákon lehet parkolni. A hév megállóból a piros jelzést követve jutunk a hegy lábához néhány utcát végigsétálva, aztán a tanösvényen már a piros háromszöget kell végig követni.
Felmerül a kérdés, hogy ha lebányászták a fél hegyet, akkor most miért lett mégis védett? A bánya területét a bezárás után a természet gyepesedéssel vette vissza, olyan sziklagyepek alakultak ki, amelyek számos védett növényfaj és állat otthonául szolgálnak, nagyon sok gyík faj él itt, amelyek a tápláléklánc közepén helyezkednek el, rovarokkal táplálkoznak, de sokféle madár táplálékát képezik, ez a törékeny ökoszisztéma pedig eléggé ki van szolgáltatva a bánya terület köré épült városnak, hiszen a lakott területek miatt teljesen elzáródott a természetes külvilágtól.
Ezt rögtön észre is vehetjük, hiszen utcákon kanyargunk negyed órát, míg elérjük a terület határát. Erdős területen kezdjük a sétát, majd meg is érkezünk az alsó bányaudvarra, ahol jókora sziklafal tornyosul fölénk. Az ismertető táblán Budapest természeti értékeiről olvashatunk. A nyílt térről visszalépve az ösvényre a másik irányban folytatjuk a sétát felfelé. Meg is érkezünk az első lépcsősorhoz, amely fából készült és a bokrok között vezet fel egy vaskorláttal ellátott kis kilátópontra, ahol már a gyíkokról olvashatunk. Innen belátunk abba az udvarba, amelyben korábban jártunk.
Látványos sziklakapu alatt haladunk el, majd újabb lépcsősorok vezetnek a következő emeletre. Egy íves ösvényen érünk a sziklakapu fölé, ahonnan a második udvarba tudunk lenézni, innen már elég jó a kilátás a város felé. Ízelítőt kapunk a geológiáról, nem csak a sziklákat nézve, hanem a tábláról elolvasva is. Erről a helyről a túloldali bányaudvart is láthatjuk fentről, ahol a sziklamászó utakat találjuk, felfedezésképpen le is sétálhatunk az aljára. Itt egész komoly magasságokban tornyosul fölénk a sziklafal és egy óriási torony is, amely meghatározza a bánya hangulatát.
Itt a torony mellett tudjuk folytatni a sétát, falépcsők itt is segítik a feljutást, a torony oldalában pedig egy barlang üreget találunk, ahová be is lehet kíváncsiskodni. Vaskorláttal védett ösvényen érünk a bányarendszer legmagasabb pontjára, ahol egy kis kitérővel a sziklafal tetejére is fel tudunk menni, ide érkeznek a sziklamászók a fal megmászása után. Visszatérve az ösvényre a nagy sziklakapu másik oldalára jutunk, ahonnan letekinthetünk Budapest házaira, miközben az egész bányarendszer alattunk tátong.
Erről a pontról már lefelé haladunk tovább, a piros háromszög jelzésen egy kicsit meredekebb hegyoldalon ereszkedünk le, amíg el nem érjük a piros jelzést, amiről letértünk a körséta elején. Már csak vissza kell sétálni a házakhoz. Az Ürömi tanösvény a hegy másik oldalán csatlakozik be, arra felé tudjuk megközelíteni, ahol elkezdtük a kört a bánya alatt, csak ezúttal tovább kell sétálni.
