Túra az Éger-völgyből a Jakab-hegyre

Nyáry Tamás

A Túra az Éger-völgyből a Jakab-hegyre hossza 9.7 Km. Az útvonal szintemelkedése 422 m, szintideje 4 Óra, nehézsége Közepes. Az útvonal Magyarország területén található.

Hirdetés

Ezt a túraútvonalat a látványos természeti értékek mellett történelmi csodák is színesítik. Bejárjuk a közel hetven éve méltán népszerű kirándulóhelyet, az Éger-völgyet és felkapaszkodunk a Jakab-hegyre, ahol nem csak a Pálos szerzetesek kolostorának maradványait látogatjuk meg, hanem Magyarország legnagyobb alapterületű földvárának még ma is látható sáncait is felfedezhetjük az erdőben.

Az ország legnagyobb fennmaradt földvára

Miért népszerű az Éger-völgy

Az Éger-völgy Pécshez közeli szakasza már a 60-as években népszerű szabadidős hely volt, ekkor kezdték el parkosítani és kiépíteni pihenő helyeit, és infrastrukturálisan bekapcsolták az uránváros vérkeringésébe. Mivel közel van a lakott területhez, könnyen megközelíthető gyalogosan vagy busszal is, így sokan választják pihenőhelynek kikapcsolódáshoz és egyéb szabadidős tevékenységekhez is. Autóval érkezőknek egy parkolót is kialakítottak közvetlenül a völgy bejáratánál.

Túra az Éger-völgyből a Jakab-hegyre-1 — Az Éger-völgyi tó partján

Túránkat elkezdve rövid séta után a tóhoz érünk, ahol pihenőpadok, esőházikó és egy kellemes rét emeli az idilli hangulatot. Két forrás is van közel egymáshoz, vizük viszont nem iható sajnos.

Égertető, a kilátópont

A tó után nem sokkal egy éles bal kanyarral a zöld sáv jelzésre térünk, és egy nem túl meredek emelkedővel kapaszkodni kezdünk a hegyoldalon. Az ösvényt padok szegélyezik, itt is pihenhetünk amikor csak akarunk, a parkerdő jelleg továbbra is elkísér. Hamarosan egy éles jobb kanyar következik, valamint egy kis tisztás újabb tűzrakóhellyel, eső házzal. Továbbra is felfelé haladunk a zöldön, míg el nem érjük a nagy lapos hegyhátat, ahol egy pár méteres kitérővel a zöld kör jelzésen felkereshetjük a Mohosi-Kis-kutat, amely egy stabil vízhozamú forrás, vize pedig iható. Ha a fenti kiépített forrásból nem folyik a víz, keresd meg az alsó kifolyót. A folytatásban sokáig nem lesz vízvételi lehetőség, használjuk ki az alkalmat.

Kulacsunk feltöltése után visszatérünk a zöld sávra és folytatjuk utunkat, ami innen már az Éger-tetőre vezet a kilátóhoz. A torony egy tágas réten áll, a tetejéről pedig Pécs városára tekinthetünk le. A réten sok pihenőpad, tűzrakóhely, és eső ház található.

Túra az Éger-völgyből a Jakab-hegyre-2 — Tágas réteken

Fel a csúcsra

A sáv jelzést a kör jelzésre cseréljük, színe pedig marad zöld, ahogy az erdőnek is, ahogy emelkedni kezdünk a Jakab-hegy oldalában. Eleinte lankás, később kicsit meredekebb terepen haladunk, az ösvény a nagyobb emelkedőknél köves, néhol a fák gyökerei is kiállnak a földből. A fáradtságunkat elhessegeti az egyre másra feltünedező kövekből és fadarabokból összeállított “landart” alkotások látványa. Ezek olyan ismeretlen művészek által készített szobrok az út mentén, amelyek valamilyen állatot, vagy egyéb alakzatot formáznak, és nagyon szuggesztívek. A felső szakaszon egész kő bástyákat is felfedezhetünk.

Az ösvény egy idő után ismét lankássá válik, és ebből tudhatjuk, hogy nincs már messze a hegytető. A fák között lassan meg is látjuk azt a tornyocskás épületet, amely a kolostorhoz közel áll a fák között. Maga az épület menedékként használható, akár itt is éjszakázhatunk, ha kedvünk tartja. A toronyba pedig egy kis ügyességgel egy vaslétrán fel is mászhatunk, igaz a környező fák miatt sok kilátás nincs odafentről.

A Pálosok kolostora és a földvár

A magyar alapítású pálos rend kolostora Kövágószőlőshöz tartozott a hegy tetején, a török dúlás idején elpusztult. Az 1700-as években újraépítették, de nem sokkal később ismét elnéptelenedett és végleg romlásnak indult. Harminc évvel ezelőtt kezdték meg az állagmegóvását, azóta jól megközelíthető és ingyenesen látogatható. Felértünk a hegytetőre, megérdemlünk egy jó pihenőt, tartsunk ebédszünetet.

Túra az Éger-völgyből a Jakab-hegyre-7 — A kolostor

Azután viszont van egy másik fontos felfedezni valónk! Az időszámításunk előtt 750 tájékán épített vaskori földvár, ami akkoriban egy nagy királyság fővárosa lehetett. Kezdetben a Hallstadt-i kultúra népei lakták, majd a kelták vették birtokba egészen a Római birodalom terjeszkedéséig. A rómaiak fontosnak találták leigázni az itt élő népeket és ennek a földvárnak a megszerzése után alapították meg Sopianae-t, a mai Pécs elődjét. A 800 méter hosszú és 550 méter széles földvár több méter magas földből és kövekből emelt falai könnyedén megtalálhatóak. Ahogy folytatjuk a túrát a kék jelzésen, keresztül is megyünk a sáncon egy korabeli kapun át.

Vissza az Éger-völgybe

Lefelé haladva a földvár tanösvényének tábláiról hasznos részleteket és ismereteket olvashatunk el. Közel két kilométer séta után egy nyeregbe érünk, ahol két forrást találunk, a Fenyves-és a Tölgyes-forrásokat. Ez a hely a Szuadó-tető nevet viseli, itt kell a piros-sáv jelzésre térnünk, amely az Éger-völgy felé vezet. A következő szakasz a források útja, sorrendben érintjük a Négybarát-forrást, az Farkas-forrást, majd az Aranyág-forrást míg el nem érjük a következő elágazást, ahol a piros kör jelzésre térve lassan visszatérünk a kiinduló pontra. A túra után jól esik a tó partján leülni pihenni egy kicsit.