- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Ha a Mecsekben barangolsz, több helyen is találkozhatsz a mecseki láthatatlanokról szóló történetekkel és mondákkal. A mecseki láthatatlanok az 1956-os forradalom leverése után is fegyveres ellenállást tanúsító csoport volt a Mecsek hegységben. A forradalom leverése után sokan nem adták fel a harcot, és a hegyekben rejtőzve folytatták az ellenállást a szovjet megszállók ellen. A "láthatatlanok" elnevezés arra utal, hogy a csoport tagjai könnyedén elrejtőztek a hatóságok elől, és hosszú ideig sikerült fenntartaniuk az ellenállást. A szovjet és magyar hatóságok nagy erőkkel keresték őket, de a hegyekben nehéz volt nyomukra bukkanni. Egyik legfőbb rejtekhelyük a Mecsekrákos és Mánfa között az erdőben megbújó Vágotpuszta volt. A napjainkban üdülőfaluként üzemelő apró település a nyugalom szigete a szelíden hullámzó erdőségek közepén. Könnyen elképzelhető, miért volt jó búvóhely a partizánok számára. Ugyanakkor alig hihető, micsoda véres események helyszíne volt ez a környék.
Mecsekrákos könnyen összetéveszthető Orfűvel, mivel a két település szinte teljesen összeépült az Orfűi- és a Pécsi-tó partján. Túránk kiinduló pontja a Széchenyi tér, ahol az Önkormányzat épülete is található. A sárga jelzésen indulunk el keleti irányban, és elsétálunk az Orfűi-tó partjára, ahol első érdekességként rátalálunk az Orfűi malmok bemutató központjára, amely egyedülálló történelmi és kulturális értéket képvisel. Ez a komplexum nem csupán egy múzeum, hanem egy élő múlt, ahol a látogatók megismerkedhetnek a hagyományos malomipari tevékenységekkel és más régi mesterségekkel. A különböző típusú malmok (vízimalom, szárazmalom, papírmalom) bemutatják a gabonaőrlés és papírkészítés történetét. A működő gépek és a hozzáértő idegenvezetés segítségével a látogatók bepillantást nyerhetnek a régi korok technológiájába és a molnárok munkájába. Az Orfűi malmok egy olyan hely, ahol a múlt és a jelen találkozik, és ahol a látogatók aktív részesei lehetnek a hagyományok ápolásának. Ha időnk engedi feltétlenül nézzük meg a tárlat vezetést, utána pedig igyunk egy jó kávét a Garat kávézóban, ahol különböző sütikkel és kedves vendéglátással várják a turistákat.
Néhány lépés után egy gyerekek számára is nagyon érdekes helyre érünk, ez a Vízfő tanösvény, amely egy kilométer hosszan kanyarog az éger lápban. Érdekessége, hogy a tanösvény teljes hosszában egy pallósoron vezet a védett lápos területen keresztül, az információs táblák kis teraszokon állnak. Az ismertetők bemutatják a környék növény és állatvilágát. Az ösvény végén a Vízfő-barlanghoz érkezünk, amely aktív forrásbarlang, és itt érkezik a felszínre az Orfűi-patak karsztvize, amely a duzzasztott tavakat táplálja a völgyben. Visszasétálhatunk a pallósoron a kiinduló pontra is, de egy hídon át eljuthatunk a Mecsek házához, amely egyrészt barlangkutató bázis, másrészt turisztikai szálláshely is. Itt is találunk egy látogatható tárlatot, amely a barlangokról szól.
Eddig tartott a kulturális része a túrának, most következzen az erdő és a vadon. A ház mellett az erdőbe kanyarodó zöld sáv jelzésen folytatjuk a túrát. Egy szakaszon nagyjából szintben haladunk a völgyben a Cigány-hegy oldalában, aztán egy kicsit erősebb emelkedőn érünk fel a Lóri-elágazó nyeregbe. Innen tágas réten sétálunk tovább még körülbelül 800 métert a Lóri kulcsosházig és a Lóri-forrásig. A ház kertjében kényelmes turista padokat találunk, amelyek ideálisak egy kellemes pihenőre és uzsonnára-ebédre. A ház és a forrás névadója a Lóri-völgy, könnyen hihetnénk, hogy ez egy személynévből ered, de valójában a „Lóré” szóból származik, amely egykoron lovakkal vontatott fa szállító kis vonat volt, és egy ilyen közlekedett itt a völgyben.
A jól megérdemelt pihenő után, egy vadregényesebb rész következik, egy mellékvölgybe fordulunk továbbra is a zöld jelzést követve, és egy olyan ösvényen folytatjuk a sétát, amely jóval keskenyebb mint eddig, és az erdő mélyére vezet, de nem bozótos, teljesen jól járható. Ötszáz métert haladunk a völgyben, aztán egy íves kanyarral felkapaszkodunk a völgy peremére, és kiérünk egy szélesebb szekérútra, amely már egyenesen Vágotpusztára vezet.
Mint azt a bevezetőben említettem a néhány házból álló település mára üdülőfaluként működik. Az erdőből kiérve egy néhány lépést megtéve érkezünk a haranglábhoz, amely a mecseki láthatatlanoknak állít emléket. Ez a hely volt a legfontosabb búvóhelyük, de a Mecsekben számos helyszín van még, ahol felmerül a nevük. Emlékezetes akcióik közt volt a pécsi szovjet katonai parancsnok megölése és a pécsváradi rendőrkapitányság elleni támadás. Jómagam még két helyen olvastam róluk, a bejárás során, az egyik a Mecsek kapujánál történt tank elleni harc volt, a másik a Máré-vár ostroma volt, ahol szintén egy szovjet tank lőtte a vár romjai között megbújt ellenállókat.
Túránkat a sárga sáv jelzésen folytatjuk nyugat felé. Széles, jól járható erdészeti úton haladunk. Jó két kilométer után Bános házai közé érkezünk, aztán a főutcán végigsétálva dél felé gyalogolunk tovább a Forrásmezőn. Innen már látszanak Mecsekrákos házai, rövidesen visszaérünk a Széchényi térre. Levezetésnek be lehet ülni a szemközti Mediterrán étterembe.
