- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
A Magyar-hegyet megmászni Nagybörzsöny felől egy szép kihívás! Szép, mert végig nagyon szép a kilátás a gerincen. Azért is szép, mert végig jó erős emelkedő. Így, hogy duplán szép, semmiképp sem szabad kihagyni, ott a helyed!
Nagybörzsönyről már több túraleírásban írtam, elég sok látványosság található itt. Múzeumok, vendéglátóhelyek, emlékhelyek és nem utolsósorban a kisvasút végállomása, így autóval, busszal, és vonattal is megközelíthetjük. A látnivalókat érdemes a túra végére hagyni, ha marad még idő, a végén sorra vehetjük őket. Keressük meg a piros jelzést és vágjunk neki.
Nem finomkodunk, ahogy kiérünk a faluból, egyből nekivágunk a Magyar-hegy oldalának, és a túra legnagyobb szintemelkedésének. Közel 400 méternyit kell megmászni a Magyar-hegy csúcsáig és ezt folyamatosan egyben kell ledolgozni. Szerencsére bőven van ürügy a rendszeres megállásra és pihenőkre, hiszen ezen az útvonalon szinte végig egy kopár oldalgerincen haladunk, ahonnan nagyon szépek a kilátások. Először egy olyan rét mellett haladunk el, amely a Magyarország térkép névre hallgat. Ha megnézzük a térképen, akkor azt láthatjuk, hogy valóban olyan formája van. Itt egy szakaszon szintben közlekedünk, aztán újra meredekebbre vált a lejtő, és így jutunk el a Görbe-kői kilátó pontra. A hegy északi oldalán feltehetően a fokozottan védett terület miatt egy vadkerítés szegélyezi az ösvényt egészen a csúcsig. Ha ezt a szakaszt elértük, már nincs sok hátra, nem sokára felérünk a tető pontra. A csúcs teljesen erdővel borított, itt nem lesz kilátásunk, viszont a fák között álldogálva is jól esik a pihenés.
A sétát lefelé folytatjuk, de mint azt a tapasztalt túrázók tudják, ez sok esetben azt jelenti, hogy utána majd sokat kell megint felfelé menni. Ez most is beigazolódik. A Bagolyvári vadászház közelében a jelzés egy elágazásban balra felfelé kanyarodik, jobbra pedig a piros kereszt jelzés indul. Ha szeretnél egy alternatív kitérőt tenni, akkor itt felmászhatsz a Salgóvárhoz a Vár-Bükk csúcsára, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik a kaldera belseje felé. Utána viszont vissza kell térni ide a piros keresztre.
Tovább megyünk lefelé egészen a Pintér-Hegyese nyergéig, ahol nem sokára megérkezünk a Bányapusztai erdészházhoz. Ha elfogyott a vized, nem messze innen a hegyoldalban felfedezheted a Jóska-kutat, ami ugyan egy foglalt forrás, de az odavezető ösvényt átáztatja a kifolyó víz, így nagyon sáros. A házat egy Krisztus feszület és egy megmagyarázhatatlan fa buszmegálló mellett hagyjuk el. A Börzsönyi kéken, széles erdész úton haladunk tovább lefelé egy darabon.
A kékről hamarosan a kék kereszt jelzésre térünk ki, és először fog fájni a szintvesztés. Nekivágunk a hegyoldalnak és a Kis-Pogány-hegy gerincének. Egy szép kaszáló rét felső peremére érkezünk, ahová érdemes lepillantani, mert olyan hangulata van, mint egy havasi rétnek. Aztán innen megint meredeken lefelé alászállunk a Kovács-patak völgyébe. Átkelünk a patakon és ekkor jön a második nagy emelkedő, a Rustok-hegy oldalában. A nyeregben a kék négyzet jelzés megjelenése már igazán megváltás, innen már nem lesz sok emelkedő.
A jelzés felvezet minket a Rustok-hegyre, ahol – már nem is meglepő – egy földvár állt. Ebből semmi nem látszik, viszont a csúcspontról pazar kilátás feledteti az emelkedők miatt érzett fáradalmakat. A Kereszt-völgybe látunk itt le, és a szemközti Hegyes-Hegy-oromra. További jó hír, hogy innen már egy lépést sem kell fölfelé menni, a kék négyzetet követve leereszkedünk Nagybörzsönybe. Jöhetnek a múzeumok és egy jó ebéd vagy vacsora Kossuth utca vendéglátó helyeinek valamelyikében.