- Futás
- Hegymászás
- Kerékpár
- Túra
- Sí
Nem, nem a hullámvasúthoz, bár valóban felmerül a kérdés, hogy van-e ilyen a Zempléni kalandparkban - megsúgom, ilyen még pont nincs - én most a környékbeli hegyek lankáira gondolok, ahol föl-le lehet túrázgatni, mint egy hullámvasúton, természetesen gyalog. Ha pedig kedved tartja, előtte, vagy utána kipróbálhatod a lifteket, a csúszópályát, a kalandparkot, a bob pályákat és a függőhidat is. A város felett 3 délceg hegy áll, a Várhegy, a Szár-hegy és a Magas-hegy, ezek között pedig igen kellemesen lehet túrázni.
Ha már említettük a három hegyet, bárkinek feltűnhet, hogy ezek a hegyek sajátosan kúposak, formájuk sátorra hasonlít. Anonymus, Gesta Hungarorum című művéből kiderül, hogy a honfoglalás korában ezek a hegyek Sátoros-hegyekként szerepeltek a köztudatban, és az itt alapított település a Sátorhalom nevet viselte. A tatárjárás szinte teljesen elpusztította, és amikor később újjáépítették, akkor kapta a jelenlegi Sátoraljaújhely nevet. Egy turistának pedig tökéletes célpont egy ilyen történelmi vidék, ilyen különleges formájú hegycsúcsokkal.
Sátoraljaújhely, Hősök tere a kiindulópont. Busz is megáll, parkoló is van. A buszmegállótól egy saroknyira a Fejes István utcán indul a kék kereszt jelzés, amely a Várhegy felé vezet. A hegyre nem megy fel semmilyen turista jelzés, így utcanevek alapján kell tájékozódnunk. Májuskút utca, Mély út, majd Kun Erzsébet királyné útja, ahol megtaláljuk a várhoz tartozó parkolót, és a látogatóközpontot is, amely helyet ad a várhoz tartozó múzeumnak. Az autósokat azért nem ide irányítottam, mert a túra a városban fog befejeződni. A parkolóból egy egyenes utcán lehet felsétálni a várhoz.
A tatárjárást követő időszakban épült erődítmény első írásos említése 1261-ből datálódik, bár alapjai valószínűleg korábbiak. A középkor viharos évszázadaiban a vár gyakran cserélt tulajdonost, hol a király, hol nemesi családok birtokolták, és a Pataki névvel is illették, mely nem a közeli Sárospatakra, hanem a vár földrajzi fekvésére utalt. A 16. század elején elpusztult vár romjainál folytatott régészeti feltárások során gazdag leletanyag került napvilágra. A vár bejárása után következő célpontunk a Szár-hegy lesz. Kétféleképpen közelíthetjük meg. Az egyik lehetőség az új függőhíd a két hegy között, ahová egy felnőtt belépő 5.000 Ft-ba kerül (Változhat, nézz utána az aktuális áraknak). A másik lehetőség, hogy körbe sétálunk.
Ereszkedjünk le a Várhegyről a délnyugati irányba tartó lépcsőkön a V. István király útjára, és a Rákóczi hotel mellett elhaladva csatlakozzunk rá a Panoráma túraútra, amely itt is a kék kereszt jelzés. Korábban erről kanyarodtunk le. Cirka 700 méter után kanyarodjunk jobbra a kék háromszög jelzésre. Ez vezet a Cholnoky gejzírkúp tetejére. A vulkáni utóműködés során a földből feltörő forró víz egy hidrokvarcit kúpot épített, és emiatt a dombtető teljesen más növényvilággal bír, mint a környezete. A tisztáson sokféle moha és zuzmó él, és a talaj vöröses színű. Kellemes pihenőhely. A kék háromszöget tovább követve kissé leereszkedünk a Szárhegy nyergébe, majd megcsodálva a hátrahagyott Várhegy és a függőhíd látképét, elindulunk felfelé a Szár-hegy oldalában. Háromszáz méter után a jelzés egy ösvényen az erdőbe fordul. Innen már nincs messze a csúcs, de a következő száz méter nagyon meredek, egyenesen felkapaszkodik a tetőn lévő kápolnához. Ez a rész kikerülhető, ha tovább megyünk az úton. Itt elérjük a függőhíd másik végét, ahonnan kényelmesebben elérhető a csúcs. A hegytetőn egy kilátóterasz és egy obeliszk szerű kilátó, az ország zászló emelvénye biztosítja a kilátást szinte mindenfele. Utunkat folytatva a Magyar Kálvárián ereszkedünk le a hegyről. A kálvária stációi az elcsatolt 38 város nevét és címerét hordozzák, szimbolikusan kifejezve a történelmi Magyarország trianoni szétszakítását.
Legalább is meredek az oldala, de térjünk erre vissza később. Ha elértük a Szár-hegy alját, semmiképp se hagyjuk ki a Zsolyomkai pincesor meglátogatását, mert nagyon hangulatos. Ezt követően pedig induljunk el a piros jelzésen felfelé. A jelzés egy darabon a Magas-hegyi úton megy, aztán egy erdei ösvényen folytatódik, amely felvezet a Vörös-nyeregbe, miközben érinti az alsó és felső Zsólyomkai forrásokat. A nyeregben szusszanjunk egyet, mert jön egy meredekebb rész, a kék háromszög jelzésen megostromoljuk a Magas-hegy csúcsát. Aztán örülünk a kilátóban a megérkezésnek és gyönyörködünk a panorámában. Itt jegyzem meg, hogy a Szár-hegy és a Magas-hegy csúcsai elérhetőek libegővel is, így ha valaki kényelmesebb utat választaná, azzal is feljöhet, illetve a Magas-hegy csúcsáról át is lehet csúszni a Szár-hegy csúcsára a canopy pályán is. De ez itt egy túraajánló, így ezek mellékes információk.
A hegytetőről a kék háromszög másik ágán ereszkedünk le a libegő nyomvonalát követve a középső állomásig, majd (ha nem csábultunk el az állomáson lévő étterembe) a kék négyzet jelzésen ereszkedünk le a Felsőváros utcáira. Túránk befejező részében pedig a belvárosban megnézhetünk minden történelmi emlékhelyet míg visszaérkezünk a Hősök terére.
